Malév csőd és következményei
2012. február 3-án, pénteken 66 éves üzemelés után leállt a Magyar Nemzeti Légitársaság, a Malév. A hírt reggel 6 órakkor jelentették be a ferihegyi (Liszt Ferenc) repülőtéren, ahol aznap sok száz utast kellett más járatokra átfoglalni.
Malév honlap
A Malév honlapját szűkszavú tájékoztatóban értesítette magyar nyelven utasait, hogy ne számítsanak Malév járatokra, majd a délután folyamán megjelent egy angol nyelvű változat is, ami még rövidebben tájékoztatta a Malév külföldi utasait.
Elmentek a Malév gépek
Az egykori Malév flotta még péntek este elhagyta a Liszt Ferenc repülőteret és a tulajdonos leasing cég Shannon-i bázisára repültek, miután a leasing cég kifizette a Budapest Airport-ot.
Hogyan jutott idáig a Malév?
Az elmúlt években folyamatos állami segélyen élő légitársaságnál sűrűn váltották egymást a felső vezetők, akik között voltak tehetségesebbek, meg kóklerek is. A cég hol keletre, hol nyugatra akart terjeszkedni, majd regionálisan szeretett volna erősödni, de valahogy egyik változat sem sikerült.
A Malév állapotához nyilván hozzájárult a WizzAir magyarországi fejlődése és a Lufthansa vezette Star Alliance csoport, valamint az elmúlt években sokat erősödő Airfrance - KLM légitársaság piaci erősödése is.
A nagy hálózattal rendelkező légitársaságok ugyanis rendre elviszik azokat az utasokat akik tengeren túli desztinációkra utaznak, majd törzsutas programjaik és járatsűrűségük miatt az európai célállomásokra is versenyképes termékekkel halászták el a magyar légitársaság utasait.
Az évtizedek alatt felhalmozott adósságokkal és politika részéről gúzsbakötéssel megáldott Malév a WizzAir és a többi versenytársa nyomására folyamatosan csökkentette jegyeinek árát, de igazán modern felfogású és működésű légitársaságot nem sikerült kialakítania.
Belga példa, más háttérrel
Említésre méltó a belga Brussels Airlines légitársaság, mely az egykori Sabena utódcége. A Sabena csődje után átvett belga alkalmazottak ugyanazt a silány szakmai színvonalat folytatják a Brussels Airlines-nál, ami a Sabena-nál ment, mégis mivel Brüsszel politikai központja az EU-nak, így a Brüsszelbe repülő járatok rendre tele vannak kormányzati forgalommal, ami sokszoros áron adható el, mint egy turista jegy, így egy kevés tehetséggel megáldott légitársasági gárdát is el lehet tartani.
Pikantériája a Malév csődnek, hogy az egyik utolsó döfés az az EU-s büntetés volt, melyet a Malév tiltott állami támogatás igénybevétele miatt kapott, ugyanakkor a brüsszeli hivatalok elfelejtik megvizsgálni, hogy a Brussels Airlines hány útvonalán (nem) kartellezik a nemzeti légitársaságokkal.
Lesz-e utódja a Malévnek?
Ezt a kérdést nehéz megválaszolni, de a jelen állás szerint inkább nem a válasz. A magyar piac és a magyar gazdaság annyira gyenge, hogy egyszerűen nincs igény további kapacitásra, ráadásul az eddig is repülő nagy külföldi légitársaságok sima gépcserékkel, vagy járatsűrűség növeléssel ki tudják szolgálni a piacot.
Bár Váradi János, a WizzAir frontembere reménykedik benne, hogy a WizzAir nagyot fog szakítani a Malév kiesésén, mégis inkább az a valószínű, hogy a Ryanair közelgő budapesti megjelenésével pont a Ryanair fog a WizzAir útvonalaira repülni és a két fapados egymást fogja gyengíteni.
Mi, magyar utazók viszont továbbra is eljutunk a világ bármely pontjára, mivel van már elég szolgáltató ehhez mind a Liszt Ferenc repülőtéren, mint a konkurens Schwechat repülőtéren.
Hiányozni fog a Malév gép festése és a magyar stewardessek köszöntése? Egészen biztosan, hiszen a Malév Magyarország egyik nagy brandje volt az elmúlt 66 évben.
Ugyanakkor folyamatosan jönnek be a prémium szolgáltatók, így az utasok olyan szakmai színvonallal, olyan flottaállománnyal és profizmussal fognak találkozni, amely sosem volt meg a Malévnál.
